A Cunziria ( vagy  Canziria ) egy 18. századi falu, Szicíli déli részén, Vizzini mellett.
A falu egy nyílt völgyben helyezkedik el kaktuszokkal borított dombok oldalában.

A megmaradt épületek tökéletesen mutatják be a 18. századi mezőgazdasági falvak stílusát, felépítését. A falu elhelyezkedése, a napsütésnek köszönhetően tökéletes hely volt a bőrművesség számára. Ez a tevékenység az 1920-as évek felé csökkent, azonban egészen az 1960-as évekvégéig folytatódott. A  házakat helyi világos kőből építették, és úgy tájolták be őket a domboldalon, hogy a lehető legtöbb nap érje azokat, ezzel is növelve a napsütötte órákat a bőrök szárításához. A közeli forrásnak köszönhetően rengeteg csersav volt kinyerhető a sumac nevü cserjéből, amely a kézműves folyamat számára értékes alapanyag volt.

A tisztítás és a kezelés a sziklába ásott tartályokban történt, melyek újra láthatóak a legújabb ásatásoknak köszönhetően.

A falszerkezetek, az építészeti részletek, amelyek még mindig láthatóak, szorosan kapcsolódnak Szicília ezen részének hagyományaihoz. A korszak vidéki építészetének és mezőgazdasági kultúrájának tökéletes példája ez a kis falu.

A mai napig fennmaradt Sant ‘Egidio templom romjai, a római időkhöz nyúlnak vissza.

 

 

A LEGNDA

Giovanni Verga (1840-1922)  szicíliai költő írta meg Cunzeria legendáját Cavalleria rusticana címmel. Ebből a színdarabból írták meg Giovanni Targioni-Tozzetti (1859-1934) és Guido Menasci (1864-1925) a Parasztbecsület opera librettóját.

Az opera szövege meglehetős hűséggel követi az eredeti dráma fonalát, a cselekmény hely és időbeli sűrítésével valamint számos mellékszereplő kihagyásával.

A helyszín a  falu temploma előtti tér, az 1880-as év húsvét vasárnapján. A templomba készülő falusiak összegyűlnek a főtéren, a tavaszt és a húsvéti ünnepet köszöntik. Santuzza bekopog Lucia néni kocsmájába, Turiddut keresi. Az öregasszony azt válaszolja, hogy a fia Francofontéba ment borért. Santuzza cáfolja ezt, hiszen Turiddut látták a faluban ma éjjel. Közben megjelenik a fuvaros Alfio, aki húsvétra hazajött szeretett feleségéhez, Lolához. Alfio óbort kér a kocsmárosnétől az azonban azt feleli, hogy épp elfogyott, de Turiddu már elindult újabb adagért a szomszéd faluba. Alfio megerősíti Santuzza állítását miszerint az éjjel látta Turiddut méghozzá nem messze az ő házától, majd elmegy. A falu lakosai mind bemennek a templomba, a téren csupán Santuzza és Lucia néni marad. Santuzza sírva panaszkodik: Turiddu régen Lolának udvarolt, azonban elvitték katonának, Lola pedig férjhez ment egy másik fiúhoz, Alfióhoz. Mikor Turiddu hazatért a katonaságból és szembesült Lola házasságával Santuzzánál keresett vigasztalást. Lola azonban visszacsábította Turiddut, mire az otthagyta az érte jó hírét és becsületét feláldozó lányt, Santuzzát. Az öregasszony miután végighallgatta a lány siralmát elindul a templom felé. Közben színre lép Turiddu, akit Santuzza felelősségre von éjszakai kimaradása miatt. Turiddu mindent tagad és azt állítja borért volt a közeli faluban, Santuzza elmondja neki, hogy az éjszaka látták a faluban. Közben megjelenik Lola és megszólítja Turiddut, hogy jöjjön a misére. Santuzza azonban feltartóztatja és epés megjegyzéseket tesz riválisára. Lola igyekszik elkerülni a veszekedést és továbbmegy a templom fele, Santuzza pedig könyörögni kezd Turiddunak, hogy ne hagyja el. Az azonban félretaszítja a lányt és elrohan Lola után a templomba. Megjelenik Alfio. Az elkeseredett Santuzza mindent elárul Lola és Turiddu viszonyáról a semmit sem sejtő felszarvazott férjnek. Értesülvén az addig a világ leghűségesebb asszonyának hitt feleség félrelépéséről, Alfio őrjöngeni kezd, majd bosszút esküdve elrohan. A mise végén Turiddu a barátjaival a közeli kocsmába megy egy pohár borra. Közben visszatér Alfio. Turiddu aki nem tud Alfio és Santuzza beszélgetéséről borral kínálja a fuvarost, az azonban visszautasítja mondván, hogy az ő bora benne méreggé válik. Turiddu sértésnek veszi Alfio szavait és megharapja annak a fülét, ami szicíliai szokás szerint azt jelenti, hogy készen áll a késpárbajra. A jelenlévők lefogják mindkettőt. Alfio úgy dönt, hogy inkább elmegy, azonban még odaszól Turiddunak: „a kertek alatt rám találsz”. Turiddu retteg, felébred benne a bűntudat, elbúcsúzik anyjától és elrohan. Néhány perccel később a falubeliek riadtan kiáltják: „Alfio megölte Turiddut!”

 

1983-ban itt forgatta Franco Zeffirelli az opera film adaptációját.

 

1996-ban Gabriele Lavia forgatta itt La Lupa című filmjét. Cunziria jól megőrzött épületei lehetővé tették Lavia számára, hogy olyan archaikus társadalmat mutasson be, amelyben a férfiak és a nők folyamatosan a mezőkön dolgoztak. A filmnek sötét jelentése volt; ezt a várost kísértetek lakták. Ezek a szellemek egyre több embert szálltak meg, hogy lázadást hozzanak létre. Hamarosan az egész világ a cunziriai szellemek birtokában kerül…

 

A falu ásatási munkáiban, felújításában nagy szerepe volt, a szicíliai Sigonellában állomásozó Amerikai tengerészgyalogságnak, akik segítséget nyújtottak, ahhoz hogy ez a csodálatos hely fennmaradjon, és megmutassa azt, amit az ide látogató turisták keresnek:

az igazi, régi Szicíliát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: All rights reserved.